LAKTÓZINTOLERANCIA VAGY TEJFEHÉRJE-ALLERGIA? – ÍGY KÜLÖNBÖZTESD MEG ŐKET

A tej és tejtermékek kiváló fehérje- és kalciumforrások, így általánosságban elmondható, hogy fogyasztásuk hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Többek között segíthetnek csökkenteni a csontritkulás, a fogszuvasodás, valamint a vastagbél daganatos megbetegedéseinek kockázatát. Ám nem mindenki számára biztonságosak, mivel bizonyos esetekben éppen ezek az élelmiszerek – vagy azok egyes összetevői – válthatnak ki kellemetlen tüneteket és egészségügyi problémákat. A leggyakoribb ilyen állapotok közé tartozik a laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia.

🥛 1. Mi a laktózintolerancia, vagyis tejcukor érzékenység?

A tej összetétele rendkívül gazdag: tartalmaz szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek mind hozzájárulnak a szervezetünk számára fontos tápanyagok beviteléhez. A tejben található szénhidrátok közül a legjelentősebb a laktóz, vagyis a tejcukor. A laktóz egy összetett cukor, amely glükózra és galaktózra bomlik le a vékonybélben található laktáz enzim segítségével, hogy a szervezet könnyebben fel tudja szívni. A laktózintolerancia akkor lép fel, ha a szervezet nem termel elegendő laktáz enzimet, így a tejcukor emésztetlenül halad tovább a bélrendszerben, ami különféle kellemetlen tünetekhez vezethet.

A laktózérzékenység tünetei gyakran a tej vagy tejtermékek fogyasztását követően, rövid időn belül jelentkeznek, általában 30 perctől két óráig terjedő időszakon belül. A tünetek közé tartozik a puffadás, hasi fájdalom, görcsök, fokozott gázképződés, hasmenés, és néha hányinger is. A tünetek súlyossága attól függ, hogy a szervezet mennyi laktázt képes termelni – egyesek enyhébb, míg mások komolyabb panaszokat tapasztalhatnak.

A laktózintolerancia okai között szerepel az életkorral együtt járó természetes laktáztermelés-csökkenés, mely sok embernél az évek előrehaladtával fokozatosan alakul ki. Emellett genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, hiszen egyes népcsoportoknál sokkal gyakoribb a laktózintolerancia, mint másoknál. Egyéb tényezők, mint például a vékonybél sérülése, vagy bizonyos betegségek megléte is társulhat laktózintoleranciával (pl. cöliákia, Crohn-betegség).

Az étrendi megoldások sokat segíthetnek a laktózintoleranciával élők számára, hogy elkerüljék a tüneteket és a megfelelő tápanyagok bevitele se szenvedjen hiányt. A laktózmentes termékek fogyasztása például megoldást nyújthat, mivel ezekből a tejcukrot az előállítás során eltávolítják, vagy előre lebontják laktáz enzim segítségével. Emellett egyesek számára elfogadható lehet bizonyos tejtermékek, például a kemény sajtok és joghurt fogyasztása, amelyek természetüknél fogva alacsonyabb laktóztartalmúak. Azok számára, akik mégis szeretnének néha hagyományos tejtermékeket fogyasztani, rendelkezésre állnak laktáz enzimpótló tabletták, melyek az étkezés előtt alkalmazva segítik a tejcukor lebontását.

Tudtad?

• A tejben lévő laktóz (tejcukor) segíti a kalcium megfelelő felszívódását a szervezetben.
• A laktózmentes termékeket édesebbnek érezzük, mert a bennük lévő tejcukor a laktáz enzim hozzáadásával már lebontott, egyszerű cukrok formájában van jelen.
• Laktózmentesnek azokat a termékeket tekintjük, amelyek tejcukortartalma nem haladja meg a 0,1 g/100 g vagy 0,1 g/100 ml értéket. Csökkentett laktóztartalmúnak pedig azokat a termékeket nevezzük, amelyek tejcukortartalma 0,2 g/100 g vagy 0,2 g/100 ml alatt van.
• Az IgG-tesztek táplálékallergia - így a tejfehérje allergia esetében is - „érzékenység” kimutatására nem alkalmasak. A tolerancia meglétét igazolják.
• A kalciummal dúsított növényi alapú termékekben a szervetlen formában található kalcium-sók csak kis mennyiségben szívódnak fel. Keressük a szerves formában lévőket a címkén: például trikalcium-citrát.

🧬 2. Mi a tejfehérje-allergia?

A tejfehérje-allergia a tejben található fehérjékkel szembeni immunválasz, amely különböző allergiás tüneteket idéz elő. A tejben két fő fehérje található: a kazein és a savófehérje. A kazein a tejfehérje legnagyobb részét adja, míg a savófehérje – amelyben például a béta-laktoglobulin és az alfa-laktalbumin is megtalálható – szintén gyakran allergiát vált ki. A szervezet allergénként ismeri fel ezeket a fehérjéket, és immunválaszért felelős anyagokat bocsát ki, amelyek allergiás reakciót okoznak.

A tejfehérje-allergia tünetei a tej fogyasztása után gyorsan, akár perceken belül, de előfordulhat, hogy csak órákkal később jelennek meg. A tünetek közé tartoznak a bőrkiütések, mint például a csalánkiütés, az ekcéma vagy a bőrpír, emésztőrendszeri panaszok, mint a hányás, hasmenés, puffadás és hasi fájdalom, valamint légzőszervi tünetek, például nehézlégzés, köhögés vagy orrfolyás. Ritkán, de előfordulhat súlyos allergiás, anafilaxiás reakció, amely életveszélyes, ezért azonnali orvosi beavatkozást igényel. Az allergiát gyakran öröklött tényezők is befolyásolják, és leginkább csecsemő- és gyermekkorban jelentkezik, bár előfordulhat, hogy felnőttkorban is megmarad.

Kezelésének alapja a szigorú tejmentes étrend, amely megköveteli, hogy az érintettek teljesen kerüljék a tejet és minden tejből készült élelmiszert, például a sajtot, joghurtot, tejszínt és vajat. Sok feldolgozott élelmiszer is tartalmazhat tejfehérjét, ezért fontos alaposan átnézni az összetevőket. A címkéken kazein, savó vagy laktalbumin néven is szerepelhetnek ezek a fehérjék, melyeket minden formában el kell kerülni.

Az európai uniós szabályozások értelmében a csomagolt élelmiszerek címkéjén, míg a nem csomagolt élelmiszerek esetében az értékesítési helyszínen, a vendéglátó egységekben pedig az étlapon kötelező feltüntetni a tejet, mint a jelölésköteles 14 allergén egyikét. A tej és a laktóz általában a 7-es számmal van jelölve. Azonban fontos, hogy legyünk óvatosak, mivel ez nem mindig érvényes!

Mivel a laktóz-, tejmentes étrenddel járó kalcium- és D-vitaminhiány kockázatos lehet, ezért fontos, hogy ezeket a tápanyagokat más forrásokból biztosítsuk. Alternatívák közé tartoznak a kalciummal dúsított növényi alapú italok, mint a mandulatej, rizstej vagy zabtej, illetve a zöld leveles zöldségek, a diófélék és a magvak. Ha szükséges, étrend-kiegészítőkkel is támogatható a tápanyagbevitel a tejfehérje-allergiával élők számára, így biztosítható a megfelelő kalciumbevitel és az egészséges étrend.

🔍 3. Hogyan különböztesd meg őket?

💡 Reformsziget tipp:

Ha nem vagy biztos benne, hogyan váltanál, próbáld ki laktózmentes vagy növényi tejhelyettesítőinket, -édességeinket, amelyek tejfehérje nélkül készülnek – és finomak is!